1. élőlénynek fizikai és fiziológiai tevékenységre való képessége. emberi erő; elveszti az erejét. | fizikai munkára, teljesítményre való képesség hatásfoka. nagy erővel kezd valamihez; ▸ erőt, egészséget!

2. a léleknek valami előidézésére, végrehajtására való képessége. szuggesztív erő. | lelkierő, akaraterő.

3. erőfeszítés.

4. erőszak. ▸ erőnek erejével | ▸ erőt vesz

5. fiz a testek kölcsönös egymásra hatása. mágneses erő. | anyagnak, tárgynak, folyamatnak fizikai hatást előidéző képessége. a víz ereje. | anyag, vegyszer vegyi v. élettani hatása. a sósav ereje. | vmely anyag ízének, illatának csípős v. maró hatása. a torma ereje. | termőerő.

6. valaminek a végzésére igénybe vett személy. fiatal erőket alkalmaz.

7. kat is az állam (érdekeinek) védelmét ellátó fegyveres szerv(ezet)ek vmely egysége, csapata. nagy erő(ke)t vontak össze; ▸ a fegyveres erők

8. társadalmi, szellemi v. lelki hatást, változást előidéző tényező. politikai erő(k); a hagyomány ereje.

9. anyagi eszközök, pénz. saját erőből épült lakás.

10. jog <kif-ekben:> érvény, hatály. az ítélet erejénél fogva.

11. (nu-szerűen) ▸ valaminek az erejéig 5000 ft erejéig hitelez.

[ tör ]

1. vmely eszközt használva. tollal [ír]; bottal [jár]. | <műveltető igék mellett:> valakivel mint a cselekvés végrehajtójával. [írat] a fiával.

2. valakinek, valaminek a társaságában. [sétál] a férjével. | úgy, hogy valamit hoz, visz. [megjött] a hírrel.

3. (külsőleg) valamilyen állapotban. [borzas] fejjel. | valakit, valamit a jelzett helyzetben, állapotban tartva. gyerekkel [a karján]; fejjel [lefelé].

4. vmely időszakban, időpontban. ősszel; elsejével [elmegy]. | cselekvés, történés stb. befejeződésekor. [a munka] végeztével.

5. valamilyen módon. zajjal [jár]. | (szn -s képzős származékának szjeles alakjához) vhány egyedből álló csoportokban. ötösével [jönnek].

6. valamilyen mennyiségben. százával [adják]; [vett] egy marékkal. | (hasonlításban) valamilyen mértékben. valamivel [jobb]; tíz évvel [előbb].

7. valaminek a következtében. lábtöréssel [kórházba került].

8. valamilyen körülmények között. [kedvező] feltétellel [indul].

9. valakivel szemben, valaki iránt. mindenkivel [kedves].

10. <vonzatként.> [ellenkezik] az apjával; [törődik] az üggyel; [közöl valamit] a főnökkel. | <vonzatszerűen, nu-val.> családjával [együtt]; a bolttal [szemben].

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. élőlénynek fizikai és fiziológiai tevékenységre való képessége. emberi erő; elveszti az erejét. | fizikai munkára, teljesítményre való képesség hatásfoka. nagy erővel kezd valamihez; ▸ erőt, egészséget!

2. a léleknek valami előidézésére, végrehajtására való képessége. szuggesztív erő. | lelkierő, akaraterő.

3. erőfeszítés.

4. erőszak. ▸ erőnek erejével | ▸ erőt vesz

5. fiz a testek kölcsönös egymásra hatása. mágneses erő. | anyagnak, tárgynak, folyamatnak fizikai hatást előidéző képessége. a víz ereje. | anyag, vegyszer vegyi v. élettani hatása. a sósav ereje. | vmely anyag ízének, illatának csípős v. maró hatása. a torma ereje. | termőerő.

6. valaminek a végzésére igénybe vett személy. fiatal erőket alkalmaz.

7. kat is az állam (érdekeinek) védelmét ellátó fegyveres szerv(ezet)ek vmely egysége, csapata. nagy erő(ke)t vontak össze; ▸ a fegyveres erők

8. társadalmi, szellemi v. lelki hatást, változást előidéző tényező. politikai erő(k); a hagyomány ereje.

9. anyagi eszközök, pénz. saját erőből épült lakás.

10. jog <kif-ekben:> érvény, hatály. az ítélet erejénél fogva.

11. (nu-szerűen) ▸ valaminek az erejéig 5000 ft erejéig hitelez.

[ tör ]

I. hat-rag

II. <a birt jelző ragja a birtokos megjelölésére.> anyámnak az [arca].